Február 25-én, hazánk más gimnáziumaihoz hasonlóan mi is megemlékeztünk a kommunizmus áldozatairól. A majdnem negyedórás műsor, melyet a 11.B osztály tanulói készítettek Farkasné Sárközi Éva tanárnő felkészítésével, az első tanóra végén hangzott fel az iskolarádióban. A tanulók által felolvasott visszaemlékezések, versek és dokumentumok a történelmi háttér bemutatása mellett a meghurcolt személyek történetét helyezték központba, ami élettel itatta át a diákjaink számára már távoli, történelminek számító múltat, melyet azonban szüleik, nagyszüleik, őseik személyesen is megtapasztaltak. A TSZ, az emigráció, a sötétzárka mai fiatalok számára már idegenebb fogalmait így lehet igazán érthetővé tenni, mert az érzések, amit azok, akik átélték mindezt leírtak, általánosak, emberiek: a félelmet, a szorongást, az éhséget, a gyászt, a vágyakozást érzésétéletkortól és élethelyzettől függetlenül valamilyen módon mindenki ismeri, így az elmúlt korok távolsága elhalványulni látszik, amikor az egykor élt mártírok zsigeri tapasztalatait hallgatjuk.
Múltunk terhelt, nehéz történetét nem lehet és nem is szabad semmissé tenni, emlékezni kell rá, tiszteletet mutatva azon elődjeinknek, akik az embertelenségben is emberek tudtak maradni, nekünk, keresztényeknek, pedig a legsötétebb időkben is világít lelkünkben Krisztus örömhíre: „Boldogok, akiket az igazságért üldöznek, mert övék a mennyek országa.” /Mt 5,10/
tovább »
2025.02.25
