Hogyan tartja el az atom a fél országot
Március utolsó napján, egy esős csütörtökön osztályomnak (11.c) egy nagyon klassz osztálykirándulásban volt része Pakson, Magyarország egyetlen atomerőművében.
A rossz idő ellenére nagyon jól éreztük magunkat és sokat tanultunk az atomerőmű működéséről és magáról az atomfizikáról. Ezzel együtt szeretném újból megköszönni
Gubánné Ármai Erika tanárnőnek az ötletet és a szervezést.
Az erőmű monumentalitása és futurisztikussága azonnal lenyűgözött, aki látta a “Csernobil,, című sorozatot, annak erős dezsavú érzete volt mikor először megpillantotta a létesítményt. Mielőtt megkezdődött volna a túránk az erőműben, szigorú ellenőrzésen mentünk át, mint ha csak reptéren lettünk volna. Miután mindenkiről kiderült, hogy nem fog gépfegyvert és rakétavetőt vinni az épületbe, elkezdődött a túránk.
Tárlatvezetőnk először az irányító teremhez vezetett minket, ahol bepillanthattunk az erőmű vezérlésébe. A teremben négy szakember dolgozik nulla-huszonnégy órában. Több különböző féle panelt láthattunk melyeket külön-külön ember ellenőrzött. A műszerek a primer kör, a szekunder kör, valamint még sok más értéket mutatnak. A berendezések egyébként a 80-as évekhez képest nem változtak, csak pár számítógép is helyet kapott az üzemben, segítve ezzel amunka könnyítését. Másodjára a generátortérben tettünk egy rövid sétát, ahol olyan nagy a zaj, hogy fülvédőt kellet viselni. A generátorok és a turbinák itt készítenek forró gőzből villamos energiát. A meleg gőz miatt igen meleg volt a térben. Ez a szekunder kör, melynek látványosságát a több emelt mélységbe nyúló vasszerkezet adta.
Harmadik menüpontunk a reaktortér volt, amit hosszas lépcsőzés után értünk el.
Itt tárult szemünk elé az egyik leglenyűgözőbb látvány. A terem megvilágítása igen félelmetessé tette, valamint elég ember idegen hely volt, ami csak még jobban hozzá tett a rémisztőséghez. Itt magyarázták el nekünk az erőmű működését. A reaktor feladata a hőképzés, ami majd a gőz felmelegítésében játszik szerepet. A forró gőz meghajtja a turbinákat, melyek meghajtják a generátort, ami fejleszti az áramot. A Duna víz segítségével pedig hűtik a szekunder kör komponenseit és vissza hűtik a forró gőzt, amit visszavezetnek a reaktorhoz, hogy a folyamat újra, meg újra járhasson. Az atom azért a leghatékonyabb energiaforrás a világon mert egy uránatomból több energiát lehet előállítani mint bármi másból a világon. Ezt ismertették többek között a program utolsó felében, a látogató központban. Itt megtanultuk, hogy a használt Duna víz nyolc fokkal melegebben kerül vissza a folyóba, valamint, hogy mennyi energiát állít elő az erőmű. Megnéztük, hogy működik a láncreakció elve és hogy egy pára kamra segítségével hogyan lehet úton követni a cikázó atomokat. A legfontosabb pedig, hogy egy szoba bicikli segítségével, amit én tekertem megmértük, hogy az egyes tárgyak mennyi energiát használnak a lakásban. Ezen kívül láttunk még urán rudat, sugárzásmérőt és egy atomerőműveket mutató világtérképet.
Nagyon izgalmas és tartalmas nap volt és remélem, hogy mások is legalább annyira élvezték, mint én. A sok újdonság úgy kifárasztotta a csapatot, hogy vissza úton sokan szundikáltak. Életre szóló élmény volt!