Klebersberg Kunó, az államférfi születésének 150. évfordulója
A mai nap, vagyis november 13-a egy igazán különleges alkalom, ugyanis Klebersberg Kunó, az államférfi 150. évfordulója van, aminek alkalmából hirdette meg iskolánk a Klebersberg Kunó emlékversenyt, mely döntője is ezen a nemes napon került megrendezésre.
A döntő felvezetéseként tegnap hallhattunk egy emlékezetes előadást az államférfi életéről, munkásságáról, valamint megkoszorúztuk a diákok legvégsőbb reményét, Klebelsberg az iskola előtt álló szobrát is, amiben mindig bízhatunk, ha a dolgozatírást szeretnénk elkerülni aznapra vagy szimplán egy kis szerencsére van szükségünk hozzá.
Mindössze elég megérintenünk a kezében tartott könyvet, ami már kirívóan fénylik jobbjában.
Sokakban felmerülhet a kérdés, miért foglalkozik az iskolánk ennyit Klebelsberggel, esetleg hogyan került ez a szobor mi hozzánk?
A válasz egyszerű, bár sokak számára nem feltétlen ismert, még pedig az, hogy Klebelsberg maga is ezen iskola falai között töltötte diákéveit. Másfél éves korában apja egy lovasbaleset áldozata lett, minek következtében félárvaként került Székesfehérvárra nagyszüleihez. Az itt töltött évei során többen nyilatkoztak zárkózott természetéről és komolyságáról.
Úgy hírlik naponta 3-4 órát olvasott és ez a szokás végigkísérte életét.
Ráadásul amint elkezdett egy könyvet, mellette belekezdett egy olvasónaplószerű füzetbe, amibe kiemelte a fontosabb információkat, hogy később elég legyen ezt a füzetet fellapozni a könyv által nyújtott tudásért. Vajon miért tekinthetünk rá úgy, mint államférfi? Ezt egészén 1980-ig nem jelenthettük ki, ugyanis a szocializmus alatt vagy nem beszélhettek róla, vagy csak negatívan utalhattak rá.
Ám a rendszerváltás után teljesen megváltozott ez a nézet és egy igazi kultusz épült köré, ami néhol már túlzónak is hathat - jegyezte meg tegnapi előadónk dr. Ujváry Gábor, történész. Mindemellett kifejtette, hogy Klebersberg egyik nagy előnye abból származott, hogy olyan ember volt, aki kompromisszumkész, kiválóan tudta igazítani más gondolkodók teóriáit az adott helyzethez és olykor már-már jobban szót értett az ellenzékkel, mint saját pártjának tagjaival. Ennek köszönhető, hogy ilyen nagy szerepet tudott vállalni a közigazgatás reformjaiban és forradalmasította az oktatást.
A döntőt iskolánk dísztermében rendezték meg, ahol a zsűriben Demeter Zsófia, a székesfehérvári Szent István Múzeum nyugalmazott igazgatója, Csurgai-Horváth József, a Városi Levéltár igazgatója, Mózessy Gergely, az Egyházmegyei Levéltár igazgatója foglaltak helyet.
A csapatok izgatottan készültek, a hangulat egyszerre volt feszült és lelkes. A verseny nemcsak a lexikális tudást, hanem a diákok együttműködési és prezentációs képességeit is próbára tette. A zsűri értékelése során nemcsak a helyes válaszokat, hanem a felkészültséget, a csapatmunkát és az előadásmódot is figyelembe vették.
A versenyt végül a Ciszternák nevezetű csapat nyerte, akik kimagasló pontossággal és kreativitással mutatták be Klebelsberg oktatási reformjait.
A nap végére nemcsak egy verseny ért véget, hanem egy közösségi élmény is, amely mindannyiunkat közelebb hozott Klebelsberg Kunó életéhez, gondolataihoz.
Írta: Rákovics Nóra
11.c